Hajók, Csaták, Tengerészek

Bármilyen téma, bármiről, bármivel kapcsolatban
Chat room - Anything, that you want to speak from

Moderátor: Lacc

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2015.10.15. 17:35

Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy a történelmi emlékek megőrzésében nincsen helye a racionalitásnak, elsősorban érzelmi kérdés és egyfajta kötelesség, mert szerintem a jövő nemzedékeinek igenis jár, hogy láthassa és megismerhesse azt a világot amiben élünk és azt amiben elődeink éltek és ez nem mérhető pusztán a mai romlott világ pénzalapú értékrendjével.

Ami a betonhajót illeti eléggé ritka dolog, kényszermegoldás volt, az acélhiány miatt, mint a német benzinüzemű tehergépjárművek, fagáz üzeművé való átalakítása, a benzinhiány miatt.
Ritkaság, de ismerem a hajót és valóban menthetetlen állapotban van, mivel a fél oldalát már elmosta a víz, mindazonáltal az ép oldalának egyes részeit érdemes lenne kivágni és a közlekedési múzeumba valahol kiállítani.
A HMS Vitoryhoz egyébként sem hasonlítható semmi, még a USS Constitution vagy a Mikasa sem, azért a Szőke Tiszának sem lenne szégyenkezni valója.

A Szőke Tisza történetében éppenséggel az a legszomorúbb, mint Joe is írta, hogy a nyerészkedők és a hozzá nem értők egyszerűen nem engedték oda azokat, akik időben és érdemben tenni szerettek és tudtak volna a hajóért valamit. Még annyit sem tettek, hogy a teljes javítás költségének töredékéért legalább a partra vontatták volna, egy betonsólyára, mint a Balaton csavargőzöst.
Még szomorúbb, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzet ellen senki, sem a bontást végzők, sem a korábbi tulajdonos, sem a hatóság nem tesz semmit.

A legutóbbi infóm, amit a Mentsük meg a Szőke Tiszát FB oldalról összeszedtem: bár a műszaki emlékek nagy része, a Hajógépek, a csörlő és a kormánymű még a helyszínen van és ki van téve az elemek kénye-kedvének, azért a kéménydöntő mechanizmusok közül legalább egy, az árboc (amit egyébként nem értek hogyan került a megmentendő részek közé, mert a 70-es években került a hajóra), valamint a fedélzet elbontott és konzervált részei, az oszlopok és az intarziaberakásos fa borítások, ajtók ablakok, valamint a lépcső és a korlátok elemei egy biztonságos raktárban várják sorsuk jobbra fordulását.
Ami viszont egyáltalán nem biztató, hogy a bontást végző és jelenleg tulajdonosi jogokat gyakorló cég csődeljárás alatt van...
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Joe711 » 2015.10.15. 20:04

Drotmalac írta:
A legutóbbi infóm, amit a Mentsük meg a Szőke Tiszát FB oldalról összeszedtem: bár a műszaki emlékek nagy része, a Hajógépek, a csörlő és a kormánymű még a helyszínen van és ki van téve az elemek kénye-kedvének, azért a kéménydöntő mechanizmusok közül legalább egy, az árboc (amit egyébként nem értek hogyan került a megmentendő részek közé, mert a 70-es években került a hajóra), valamint a fedélzet elbontott és konzervált részei, az oszlopok és az intarziaberakásos fa borítások, ajtók ablakok, valamint a lépcső és a korlátok elemei egy biztonságos raktárban várják sorsuk jobbra fordulását.
Ami viszont egyáltalán nem biztató, hogy a bontást végző és jelenleg tulajdonosi jogokat gyakorló cég csődeljárás alatt van...



Örömmel olvasom Drotmalac kolléga infóit a hajó megmentett alkatrészeivel kapcsolatban. Én az eddigi híradásokból azt szűrtem le,hogy ezek elvesztek már...

Ja, és amikor az előző hozzászólásomban az intarziás falburkolatokat egy hajóbolond nappalijába kívántam, akkor természetesen nem magamra gondoltam [rolleyes]

Ajánlom az érdeklődők figyelmébe:
http://muemlekek.info/blog/szoke-tisza- ... ly/457.php

Üdv: Józsi
Avatar
Joe711
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1235
Csatlakozott: 2011.05.07. 20:08
Tartózkodási hely: Szigetszentmiklós

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2015.10.15. 20:31

Nos a hivatalos változat szerint a Mahart Tiszayacht Kft raktárcsarnokában vannak, az intarzia elemek, az ajtók, a korlátok a kéménybillentő és elméletileg az árboc is.
Vannak akik utána akartak járni idén év elején, de nem engedték, hogy megnézzék, a csődeljárásra hivatkozva, viszont vannak még 2012-es, vagy 2013-as fényképek a raktárban felhalmozott részekről.

A lényeg azért ez a mondat volt: "a bontást végző és jelenleg tulajdonosi jogokat gyakorló cég csődeljárás alatt van..."

Vagyis ha meg is vannak, nincs gazdájuk, így könnyen lehet, hogy helyesebb a meg voltak még 2013-ban kifejezés, és azóta már biztonságba "mentették" őket. Például ahhoz a rendezvényszervező céghez, aki korábban is tervezte a hajó "felújítását" mármint kifosztását. Vannak is akik összeesküvés elméleteket gyártanak...

Ha az összeesküvés elméletes fiatalembereknek igazuk van, a baleset sem volt annyira baleset, mert időben sekélybe vontatták a hajót, és "véletlenül" az alsó kajütablakok is nyitva voltak, és állítják, hogy a fenékszelepek hasonlóképpen és valójában egyáltalán szó sem volt a jégzajlás okozta lékről, mert a hajót nemes egyszerűséggel süllyesztették, a baleset kivizsgálóit, vagy a felettesüket pedig lefizették, van is egy ilyen témájú videó a youtubeon.
Az ok, a hajó élsúlyésztesére pedig szerintük az volt, mert a tulajdonos csődbe ment és a műemlékvédelem alatt álló hajót másképpen nem tudták bontásra eladni (és kifizetni a tartozásaikat), csak ha javíthatatlanná válik.
Sőt egyenesen azt állítják, hogy ebben nem csak a korábbi tulajdonos, de a már említett "felújító" cég és a hatóság és a bontó ócskavasas cég is partner volt.

Azért ez olyan mértékig hajmeresztő, hogy nem vagyok hajlandó elhinni, beteg ez a világ de azért nem ennyire (remélem)...
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Lacc » 2015.10.16. 13:20

Én alapvetően nem vagyok különösebben "hajós" beállítottságú, de szegedi származású révén érdeklődve olvasom a Szőke Tiszáról szóló írásaitokat! Szomorú, hogy miközben milliárdokat tapsolnak el mindenféle értelmetlen dologra, egy ilyen gyönyörű hajót nem sikerült megmenteni. Sajnos a mai világban minden a pénzről szól, akinek van, csak azt nézi hogy tud belőle még többet csinálni(tisztelet a kivételnek). Ha úgy látja valami nem fog neki hasznot hajtani, továbbáll. Ez lett a Szőke Tisza veszte is :( Egyébként az én fejemben az alábbi 2 kép él a hajóról még gyerekkoromból és mindig is ez fog megmaradni :) Örülök neki, hogy élőben már nem volt szerencsém a "romjaihoz"...

Kép
Kép
Avatar
Lacc
Adminisztrátor
Adminisztrátor
 
Hozzászólások: 1179
Csatlakozott: 2010.04.26. 22:02
Tartózkodási hely: Dél-Dunántúl, HUN

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2015.10.16. 18:23

Köszi a képeket! Annyira sokszor láttam a képeket a Szőke Tisza romjairól, hogy szinte el is felejtettem, mennyire szép is volt.
Remélem majd méltó emléket tudunk mi itt a fórumon állítani ennek a pompás hajónak, ha már a való élet ennyire csúnyán elbánt vele.

Közben találtam egy érdekességet,
A Kossuth múzeumhajó (ex Leányfalu, ex Rigó, ex Ferencz Ferdinánd Főherczeg, 1913) 530 Le-s Compound gőzgépeinek utolsó futása, a Sándor Mátyás forgatásán, 1979-ben. A film kedvéért az akkor már egy éve álló gépeket beindították és lassú fordulaton óvatosan megmozgatták:

https://www.youtube.com/watch?v=12-qQznOEHM
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Joe711 » 2015.11.13. 22:24

Egy alapos összefoglaló a Szőke Tiszáról és a korról amelyben "élt":

http://hajosnep.hu/Media/Default/hu-HU/ ... tenete.pdf


Bővebben :

http://hajosnep.hu/Cimkek/szoke_tisza
Avatar
Joe711
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1235
Csatlakozott: 2011.05.07. 20:08
Tartózkodási hely: Szigetszentmiklós

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: wittman » 2016.02.08. 14:17

Avatar
wittman
Kiemelt tag
Kiemelt tag
 
Hozzászólások: 1890
Csatlakozott: 2010.04.30. 17:11
Tartózkodási hely: Arad - Szatmárnémeti

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Joe711 » 2016.02.08. 21:12

Köszi a megosztást, nagyon jó !
Meglepődtem hogy ez a lépték és irányzat ilyen háttérrel rendelkezik. Megint megbizonyosodtam arról, hogy a hajózásban minden ajtó mögött még legalább kettő van, kimeríthetetlen a téma. [huh]
Avatar
Joe711
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1235
Csatlakozott: 2011.05.07. 20:08
Tartózkodási hely: Szigetszentmiklós

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2016.11.25. 20:13

A tengerészbabona amiről kiderült, hogy igaz.

A gyilkos hullám.

A tengerészek évszázadok óta mesélik tengeri rémtörténeteiket róla, de a tudomány csak legyintett, hogy részeges, babonás matrózok nagyotmondása, hogyan is lenne lehetséges, egy hatalmas hullám ami a semmiből, viszonylag nyugodt hullámzás közben figyelmeztetés nélkül súlyt le.
Pedig létezik, miután egyre több káreset történt az elmúlt évtizedekben, és a Draupner tengeri kutatóállomásra lesújtott egy 26 méteres hullám, kiemelkedve a környező legfeljebb 12 méteresek közül 1995 január 1-én, melyet sikerült pontosan mérésekkel igazolni, elkezdték vizsgálni a dolgot, és bár mindmáig nem tudják pontosan miért, talán csak ezer hullámonként egyszer, de jön egy hatalmas hullám, ami jóval nagyobb mint a körülötte levő többi, a jelenségnek ugyanazt a nevet adták, amellyel a tengerészek évszázadok óta emlegetik:freak wave.

A gyilkos hullámok gyakran nem annyira vészes 5-6 méteres hullámzás közben bukkannak fel, szinte láthatatlanul, és észrevétlenül, a semmiből hirtelen kiemelkedik egy akár harminc méter (éppen ekkora egy tízemeletes épület) magas vízhegy, és irtózatos víztömegével lecsap a gyanútlan hajóra.
Ezek a pusztító szörnyetegek mások, mint a viharokban a szél által feltornyozott törő hullámok, melyek lehetnek akár 15-20 méter magasak is, és akár 20 tonnányi nyomást is ki tudnak fejteni négyzetméterenként, de a gyilkos hullám, ennél sokkal nagyobb, jóval nagyobb víztömege miatt akár 100 tonnányi nyomással is le tud sújtani négyzetméterenként.
Ha figyelembe vesszük, hogy az óceánjáró hajókat, az előbbi négyzetméterenként 20 tonnás hullámokra méretezik, legalábbis korábban ezekre méretezték, egy ennél ötször erősebb hullám a kisebb hajókat felboríthatja, összetörheti, nagyobb hajókat súlyosan megrongálhat, de erejére jellemző, hogy képes kettéroppantani egy 400-450 méter hosszú 400.000-500.000 DWT-s (Deadweight tonnage, vagy holttömeg tonna, ennyi tömeget tud egy ULCC szuper tankhajó elvinni) szuper olaj-tanker gerincét.

Hogy ez milyen is lehet?
Íme egy videó:
https://www.youtube.com/watch?v=g89TORn-8pk

Persze a 30 méteres hullámszörnyetegek ritkák, de a kisebbek sem kevésbé pusztítók, hiszen akár kék ég és enyhe hullámzás közepette is előbukkanhat egy 10-15 méteres példány.
Az elmúlt években elkezdték ezeket tudatosan figyelni, műholdakkal, és tengerfenéki nyomásmérő érzékelőkkel próbálják kiszűrni a legveszélyesebb hullámokat és figyelmeztetni a hajókat.

Ki tudja, lehet, hogy a tengerészek többi babonája is igaznak bizonyul valamikor?
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2016.12.01. 14:25

Száz éve 1916 május 31-és június 1-én volt az első világháború legnagyobb tengeri ütközete, a Jütlandi csata (a németek Skagerraraki csataként emlegetik), ami egyúttal minden idők egyik legnagyobb szabású tengeri ütközete és a legnagyobb, kizárólag páncélos hadihajókkal vívott tengeri ütközete volt.

A Brit Royal Navy és a Német Hochseeflotte lényegében minden rendelkezésre álló hadihajójával felvonult, az ütközetben részt vett mindkét fél összes bevethető Dreadnought felépítésű nagykaliberű lövegekkel és nehézpáncélzattal felszerelt hadihajója.
Összesen 28 angol és 16 német csatahajó, 9 angol és 5 német csatacirkáló, 6 német sorhajó, 8 angol páncélos cirkáló, 26 angol és 11 német könnyűcirkáló, 78 angol romboló, 61 német torpedónaszád, és 1 angol vízirepülő hordozó, valamint 11 német tengerészeti léghajó, mint légi felderítés és a körzetben volt még 14 német tengeralattjáró.
Ha valakit pontosan érdekel itt egy link a hajók és formációk pontos összetételéről: https://en.wikipedia.org/wiki/Order_of_ ... at_Jutland
Nem merülnék bele a részletekbe, számtalan forrásból akár percre lebontva végigkövethetők az események. (persze , ha szeretnétek szívesen leírkálom részletesen)
Ami fontos és a fenti számokból egyértelműen látszik, az angolok mintegy másfélszeres számbeli fölényben voltak, de talán szemléetesebb, hogy 1850 angol löveg(Ebből 344 db 300 miliméter vagy a feletti), nézett szembe 1194 német löveggel (ebből 244 db 280mm-es vagy a feletti) .

A csata kimenetele lényegében döntetlen volt, mert egyik fél sem érte el a kitűzött célját, az angolok szét akarátk verni és megsemmisíteni a fenygegtő német flottát, a németek pedig tőrbe akarták csalni és megsemmisíteni az angol flotta egy részét, mindkét fél részéről hónapokig tartó felkészülés, és több hadművelet előzte meg a csatát.
A németek váratlanul szembetalálták magukat az teljes angol flottával, és erre nem voltak felkészülve, félrevezetett felderítőik és kémeik jelentései szerint egy kissebb angol erőre számítottak, mellyel könnyedén elbántak volna, csökkentve a két hadiflotta közötti erőkülönbséget.
Az angolok feltörték a németek rejtjeles üzeneteit, és tudták mire készülnek a németek, szándékosan félrevezették a kémeiket és két bázisról indulva felsorakozatták teljes tengeri hadipotenciáljukat, azt remélték, hogy kierőszakolhatnak egy mindent eldöntő tengeri ütközetet és a német flotta megsemmisítésével lezárhatják a háborút.

A csata végeztével mindkét fél győztesnek kiáltotta ki saját magát, az angolok, arra hivatkozva, hogy a németek visszavonultak, a németek pedig arra, hogy 2-3 szorosan nagyobb veszteséget okoztak az angoloknak. Valójában mivel a német flotta többé nem vonult fel és nem kísérletezett az angolok megtámadásával angol stratégiai győzelemről beszélhetünk. Illetve, mivel közvetlenül ennek a csatának a kimenetele miatt döntöttek a németek a korlátlan tengeralattjáróhadviselés melett, amely miatt az angolok majdnem térdre kényszerültek, de egyúttal az közvetlenül az amerikaiak a háborúba való belépését eredményezte, ami lényegében végül ahoz vezetett, hogy a németek elveszítették a nagy háborút. Így tulajdonképpen a jütlandi csata mégis döntő tengeri ütközet volt, legalábbis jelentősen befolyásolta a háború kimenetelét.
A két nap tehát az a két nap volt, amikor az angolok majdnem elveszítették és ahol a németek elveszítették a világháborút.

Az angol főerőt Sir John Jelicoe tengernagy, a felderítőket Sir David Beatty helyettes tengernagy, a német főerőt Reinhard Scheer helyettes tnegernagy a felderítőket pedig Franz von Hipper helyettes tengernagy vezette.
Az ütközet során először a felderítő erők csatacirkáló kötelékei csaptak össze, majd a német főerő érkezett meg a csata helyszínére, ezt követően jelent meg az angol főerő, a németek egy gyors taktikai visszavonulót fújtak, majd megfordultak és csak miután felfogták az angol erő nagyságát, vonultak vissza véglegesen.

Mindkét flotta komoly veszteségeket szenvedett, bár ezek lehettek volna sokkal súlyosabbak is, mivel ha jobban megnézzük, lényegében a németek még időben kereket oldottak, mielőtt a csata kiéleződött volna, bár éppen az események tükrében ha mégis döntő ütközetre szánják el magukat a végkifejlet nem lett volna egyértlemű, főleg, ha a veszteségek arányát nézzük.
Míg a németek elveszítettek egy csatacirkálót, egy régi sorhajót, négy könnyűcirkálót és öt torpedónaszádot, a halottaik száma pedig 2551, addig az angolok vesztesége három csatacirkáló, három páncélos cirkáló, valamint nyolc romboló és 6094 halott.
Persze ez komoly presztízsveszteség volt angol részről, hiszen csatacirkálóikról az a kép terjedt el, hogy félelmetes hadigépezetek, erősebb fegyverzettel, mint a német csatacirkálók, mégis három csatacirkálójuk odaveszett teljes legénységével, míg a németek egyetlen csatacirkálót veszítettek és annak a legénysége javarészt megmenekült. Persze mai szemmel az eredmény várható volt, még akkor is, ha nem is számítjuk az angolok hanyag lőszerkezelését. Hiszen a német csatacirkálók tervezésénél komoly hangsúly volt a védelmen, míg az angolok, a páncélzattal szemben a nehezebb fegyverzetet részesítették előnyben, viszont a távolsági előnyüket nem tudták érvényesíteni és ahogy a rövidtávú adok-kapok elkezdődött, a kissebb de pontosabb német lövegek és a jóval erősebb német páncélzat érvényesült, a nagyobb kaliberű, ám pontatlan angol lövegekkel és gyengébb páncélzattal szemben. Csak hozzávetőleges adat, a két oldalon összesen mintegy 8200 lövést adtak le a nagyobb, 280mm és a feletti lövegekből ezekből viszont csuán 220 volt találat, az agolok találtai aránya 2,17%, a németeké pedig 3,33%, a német tüzérek találti valószínűsége másfélszerese volt az angolokénak.

Nehéz lenne megjósolni, mi lett volna, ha a németek nem vonulnak vissza, egy dolog viszont bizonyos, mindkét oldalon sokkal súlyosabb veszteségekre lehetett volna számítani, az is komoly szempont, hogy egy csatacirkáló, vagy csatahajó ára mai pénzben kb 4-500 milliárd forint és egy ilyen, egyetlen jól irányzott találattól akár öt percen belül megsemmisülhetett, 1000-1500 fős legénységével együtt.
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Joe711 » 2016.12.01. 20:58

Először is örülök, hogy újra aktivizálod magad a fórumon, hiányoztak az írásaid.

A gyilkos hullámra visszatérve: én is sokat hallottam róla hogy létezik, de sajnos igazi, jól látható felvételre még nem bukkantam ezzel kapcsolatban.

A jütlandi ütközetet pedig nem is tudom hová tenni igazából. Olyan "akarom is meg nem is" érzésem van a hadviselő felek viselkedésével kapcsolatban. De ez szerintem az egész első világháborúra jellemző volt. Ezzel nem az áldozatok emlékét akarom bántani, ők értelmetlenül haltak meg a dilettáns vezetőik ostoba háborúja miatt.
Avatar
Joe711
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1235
Csatlakozott: 2011.05.07. 20:08
Tartózkodási hely: Szigetszentmiklós

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2016.12.03. 22:02

Igen, "sajnos" a gyilkos hullámokat nem könnyű tetten érni, főként mert teljesen kiszámíthatatlanok, az igazán durva eseményekről semmiféle felvétel nem készült, lényegében az okozott károk a legjobb bizonyítékok, betört ablakok, megrongált hajó orrok.

A legextrémebb esetek egyike, 1861-ben Írország nyugati partjainál, Eagle sziget világítótornyánál volt, ahol egy komoly viharban egy hullám, összetörte az ablakokat és olyan súlyosan megrongálta a világítótorony fényét, hogy teljesen ki kellett cserélni. Ami hátborzongató, hogy ez a hullám, iszonyatos rombolást végzett a torony tetején, egy 26 méter magas tornyon, ami egy 40 méter magas szikla tetején volt, vagyis a szerkezet 66 méterrel magasodott a tengerszint fölé.
Egy másik végzetes eset, 1972 szeptember 22.-én, az MS München, egy 261 méter hosszú és 44 600 tonnás konténerszállító egyetlen vészjelzést adott, le, majd elnémult, a helyszínre érkező kereső és mentőalakulatok, csupán néhány roncsdarabot találtak, köztük egy nem vízre-eresztett mentőcsónakot, melyen még mindig ott lógtak egy iszonyatos erő által valószínűtlen formára deformált csónakdaru maradványai, a vizsgálatok szerint több hatalmas hullám sújthatott le a hajóra, melyek egyszerűen összezúzták, 28 fős legénységéből senkit sem találtak meg.
2001 márciusában két személyszállító hajót a 115 méter hosszú MS Brement és a 89 méter hosszú Caledonian Start érte egy egy hatalmas hullám, mindkét hajó hídja megsérült és a műszereik tönkrementek, órákig sodródtak irányítás és energia nélkül.
De ilyesmi akár "prominens" hajókkal is megeshet, a 293,5 m hosszú RMS Queen Elizabeth 2 1995 szeptember 15.-én egy 29 méter magas hullámmal találta magát szembe, a kapitány szavaival élve: "A sötétségből jött, mintha a Dover fehér sziklái lettek volna." Szerencsésen sikerült "ráültetni" a hajót a hullámra, mintegy szörfözve rajta, végül sérülés nélkül megúszták.
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2016.12.04. 20:01

Ami pedig a Jütlandi csatát illeti, igen, eléggé faramuci, lényegében értelmetlen élet és hadianyag pazarlás volt az egész, egyszerűen hiányzik belőle valami, nem dőlt el semmi igazán meg se próbálta egyik fél sem, hiszen azért a történelembe nem mondható, hogy a döntő tengeri ütközetek mindig jól sikerülnek, volt jó néhány dicsőséges döntetlen, meg dicstelen győzelem is.
Ez a csata viszont valahogy félre siklott, ahogy Sir David Beatty olyan frappánsan megfogalmazta: "There seems to be something wrong with our bloody ships today,", vagyis Valami úgy látszik nem stimmel az átkozott hajóinkkal. (mondta ezt miután második csatacirkálója, az HMS Queen Mary robbant fel a csatában)

Megjegyezném, hogy a káromkodás egyébként régi, szép tengerészhagyomány, ám azért illdomos csínján bánni vele...

Ha már tengerészbabonák, megemlíteném, egy holland kapitány esetét, egy bizonyos Hendrick Van der Decken nevű holland kalandor, a meggazdagodás reményében tartott Amszterdamból Indiába, valamikor a 17.-században. A Jóreménység fokánál, egy heves vihar útját állta, a szembe szél minduntalan visszakényszerítette arra amerről jött.
A legénység aggódva figyelte, ahogy az egyre dühösebb kapitány újra meg újra a szél ellen kormányozza a hajót, tört az árboc, szakadtak a vitorlák, de Van der Decken nem hátrált, az első tiszt félrehívta, hogy figyelmeztesse, felsőbb akarat áll az útjukban, erre a kapitány még inkább dühös lett.
Csökönyös, kemény és hirtelen haragú ember volt, kiállt a hajó orrára és káromolva a tengert, a szelet de még az istent is beleüvöltött a viharba, hogy márpedig ő ezen a viharon keresztül át fog jutni és semmi és senki nem tántoríthatja el még ha az idők végezetéig is kell hajóznia (egyes verziók szerint még meg is korbácsolta közben a szelet).

Nos a tengerészek szerint azóta is ezt teszi, amikor nagy vihar van a Jóreménység fokánál, akkor a balszerencsések láthatják is, egy vöröslő derengésben, egy régi fekete vitorlást, szakadozott vitorlákkal és törött árbocokkal, a fedélzetről szenvedő lelkek sikolya hallatszik, néha látni a kapitányt, hosszú ősz haját fújja a szél, kezében néha korbács, néha kard, a kötelekbe kapaszkodik, a végképp pechesekre esetleg rá is emeli vörösen izzó tekintetét.
Azt mondják, ha csak látják a hajót az már önmagában balszerencse, ha valaki még a kapitányt is látja, akkor egészen biztosan történik vele valami rossz, ha a kapitány rá is néz, akkor pedig órákon belül a halál fia.
Van der Decken kapitány pedig hajózik a viharban, próbálja megkerülni a Jóreménység fokát, de soha sem fog neki sikerülni, talán majd csak Ítéletnapkor.
Ez az egyik legismertebb (és számtalanszor feldolgozott, elferdített és kifacsart) szellemhajótörténet, Hendrick Van der Decken nem más, mint a bolygó hollandi.
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2017.01.03. 15:29

Még néhány tengerészbabona:

A Hajó neve: Balszerencse, ha egy hajót nem kereszteltek meg, a név nélküli hajó jó eséllyel odavész már az első útján, már az ókorban is fontos ceremónia volt a hajó névadása, általában állatáldozatot mutattak be és ennek vérét a hajópadlóra locsolták, ennek megszelidült változata a mai hagyomány, hogy egy üveg italt, lehetőleg bort vagy pezsgőt törjenek el a hajó törzsén, ugye a bor=vér párhuzam miatt és a jószerencse érdekében ezt a műveletet egy asszony kell elvégezze.
Szintén balszerencsés, ha egy hajó nevét megváltoztatják, mert azáltal elveszíti az istenek jóakaratát, ha mégis szükségszerű egy hajót átkeresztelni, egy megfelelő névtelenító és újrakeresztelő ceremóniát kell tartani.

Nőka a fedélzeten: Balszerencsés nőt vinni a fedélzetre, mivel egyrészt jelenlétével felkorbácsolja a tengert (Gyakorlatiasabb ok, hogy a nők jelenlétükkel elterelik a matrózok figyelmét a munkájukról) Ellenben egy újszülött gyermek a fedélzeten megóvja a hajót az elsüllyedéstől. Továbbá a hajó orrán látható fedetlen keblű nőalak, ismertebb nevén gallionfigura kendőzetlensége láttán a tenger elszégyelli magát és a hullámok nyugodtak maradnak.

Vér: A halászoknál, minden út balsorsú volt, amely előtt nem áldoztak vérrel, akár egy balesetben akár egy kocsmai verekedésben. Szintén ez volt az egyik módja a megtörtént balszerencse visszafordításának, például ha valaki kimondott egy tiltott szót, melyek balszerencsét hoznak, ilyen például a "jó szerencsét" vagy "nyúl" akkor Arcon kelett ütni úgy, hogy vére serkenjen.

Haj és körömvágás, borotválkozás, tiltott volt a fedélzeten, mert Porsperinának bemutaott áldozatnak tartották, ami felbőszíti Posszeidont, ezért voltak olyan ápolatlanok a tengerészek.

Jónás: Balszerencsés ember, aki ha a fedélzeten marad balszerencsét hoz az egész hajóra.

Kalap elvesztése: ha valakinek a kalapja a hajóút elején a vízbe esik, akkor az egy nagzon hosszú út lesz.

Lúdtalpas vagy vöröshajú emberek kerülendők voltak utazás előtt, mert balszerencsét hoztak, kivéve, ha a matróz előbb szólt hozzájuk mint fordítva.

Hajós nem indul útnak, és lehetőleg nem vitorlázik csütörtökön, mert az Thor, a viharisten napja, pénteken, mert Jézust egy pénteken feszítették keresztre, április első hétfőjén, amikor Káin megölte Ábelt, augusztus második hétfőjén, mert akkor pusztult el Szodoma és Gomora, valamint december 31.-én, mert Júdás aznap akasztotta fel magát. Indulásra a legmegfelelőbb nap a vasárnap.

Tilos fütyülni vagy énekelni a szélbe, mert az felszítja a szelet, ez alól egyedül a szakács kivétel, neki főzés közben fütyülnie kell, nehogy lopja az ételt.

Tilos késsel vagy villával teát vagy kávét keverni, valamint megfordítani egy leszelt kenyeret, vagy sót közvetlenül másnak a kezébe adni, mert balszerencsés.

Balszerencsés, ha felborul a vödör, vagy eldől a felmosó.

Balszerencsés, ha a zászlót a kötéllétra fokai között áthúzzák, szintén, ha a zászlót vagy vitorlát a fedélzeten javították, le kelett menni vele a hajó gyomrába és ott megfoltozni, a zászló levesztése pedig nagyon nagy balszerencse.

Tilos a hajón banánt szállítani, Tilos nyulakat vinni a fedélzetre, de még kimondani is tilos, hogy "nyúl" szintén tilos kimondani, hogy: "róka", "jó szerencsét", "macska", "vízbe fullad", "templom" mert ez mind balszerencsét hoz, ha ezek közül bármelyik szóba kerülne, akkor kimondani nem szabad, körül kell írni.

Azért voltak szerencsehozó dolgok is: a gonosz szem megvéd a boszorkányok átkai ellen, a tojás héjját pici darabokra kell törni, mert ha túl nagyok, a boszorkák hajónak használhatnák őket, balsyerencse esetén egy csipet sót kell a bal vállunk felett a hátunk mögé vetni, fontos, hogy a ball vállunk felett, mert a jobb vállunk felett hátra dobott só csak növeli a balszerencsét. A hideg fém, főként vas, érintése megvéd a balszerenccsétől, a hajógerincbe egy lopott fadarabot kell beverni, hogy a hajó gyorsabb legyen, a főárboc alatti pénzérme szerencsét hoz, csakúgy, mint a főárbocra szegelt patkó, szerencsét hoz, ha egy delfin úszik a hajó melett, de egy újév napján elpusztult ökörszem tolla is szerencsét hoz, mert megvéd a vízbefulladástól,, a macsak a fedélzeten szerencsét hoz, főleg, ha fekete, szintén szerencsés, ha halászatkor furcsa számú hálót feszítenek ki, kivéve, ha ez a szám a tizenhárom, mert azt még kimondani is balszerencse.
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

Re: Hajók, Csaták, Tengerészek

HozzászólásSzerző: Drotmalac » 2017.01.06. 23:05

Az öt furcsa francia.

Nos, sokat el lehet mondani a franciákról, jót is, rosszat is, de igazán sosem voltak a tengerek urai...

Pedig a trafalgari csatában 1805-ben a spanyolokkal karöltve jó esélyük volt, hogy megszorongassák az angolokat (akiket mindig is ellenségeiknek tekintettek), de éppen ennek a kimenetele betonozta be a megingathatatlan angol tengeri uralmat vagy 100-150 évre.

Persze a franciák innovatívak voltak, ők építették az első tengerjáró, gőzhajtással és vitorlákkal is ellátott propelleres sorhajókat, fregattokat, de bármivel is próbálkoztak, az angolok rövid időn belül megszégyenítően beelőzték őket.
A páncélzat eredetileg egészen vékonyka lemezelés volt, a fahajó deszkázatán, elsődlegesen tűzvédelem céljából, és a fára jellemző szilánkos repeszhatás kiküszöbölésére, ami a gránátok vagy ágyúgolyók okozta találatoknál tapasztalható (fa szerkezetű hajóknál, tüzérségi tűzharc esetén, a hajószerkezetből szerteszét repülő termetes szálkák, szilánkok sokkal komolyabb sérüléseket okoztak a legénységben, mint maguk az ágyúgolyók)

És ugye a fejlődés motorjai ebben ismét a franciák voltak, az első lépéseket ők tették meg, és ők építettek először teljesen valóban páncéllal borított, óceánjáró hadihajót, ami méretei és fegyverzete tekintetében csupán egy nagyobbacska fregattnak felelt meg, mégis képes lett volna keresztülgázolni a Royal Navy-n és bármelyik sorhajóval perceken belül végezni.
Ez volt a 78,22m hosszú, 5600 tonnás 36 ágyús 120mm-es páncélzattal ellátott La Gloire (1859), a hajó 1900 wattos gőzgépei segítségével elérhette a 13 csomós sebességet.
De ez megint csak arra volt jó, hogy rákényszerítsék az angolokat, hogy ők is előálljanak egy páncélozott hadihajóval.
Ez volt az HMS Warrior(1860), minden tekintetben sokkal jobban sikerült hajó volt, mint a La Gloire. Másfélszer hosszabb, nehezebb, több, ráadásul nehezebb ágyút hordott, ezek között több hátultöltős huzagolt löveg volt, acél hajótest, jobb minőségű páncélzat. Ráadásul, mivel több, mint kétszer erősebb gőzgépeket kapott, nagyobb tömege ellenére 1 csomóval gyorsabb is volt a franciánál, és ha már úgyis benne voltak, egyből testvérhajót is kapott, a HMS Black Prince-t(1861). Vagyis az angoloknak két éven belül Dupla annyi és jóval erősebb páncélos hadihajó állt a rendelkezésükre. Mikor a franciák észbe kaptak már fegyverkezési versenyben álltak az angolokkal, de esélyük sem volt a sokkal fejlettebb angol iparral szemben.
Be is köszöntött a vaspáncélba öltöztetett, ironclad hajók kora.

Említettem már, hogy ebben az időszakban volt pár furcsa hajó, de az angolok azért 1880-as évek végére nagyjából letisztázták a dolgokat, és a Royal Sovereign osztály(1889-1894) 8 hajója tulajdonképpen etalonként szolgált minden más nemzet páncélos hadihajói számára.

Kivéve a franciákat...
Ők válaszul az angolok hajóira építettek öt nagyjából egymásra hasonlító ugyanakkor egymástól mégis teljesen különböző hajót, nem is igen lehet hajóosztálynak tekinteni. Az első hajó a Charles Martel(1893) úgy nézett ki, mint egy Verne illusztráció, tulajdonképpen még szépnek is mondható volt a maga furcsa, eklektikus módján, zegzugos felépítményével összevissza mindenfelé meredező különféle űrméretű fegyvereivel és ívelt idomaival (a mai Steampunkok elalélnának tőle)
Hasonlítottak a féltestvérei is, a Jauréguiberry(1893), Carnot (1894), Masséna (1895) és a Bouvet (1896) De a furcsa formavilágon kívül egy dologban még egyeztek, a főfegyverzet 2 db 305mm-es 2db 274mm-es és 8db 138mm-es lövegből állt, a későbbi hajókon ezeken felül volt még kiegészítésül valamennyi 65 vagy 100mm-es löveg és mindegyik hajón Volt 2 darab 450mm-es torpedóvető. Sebességük is nagyjából hasonló volt 16,8 és 18 csomó között változott.
Ennek egy oka volt: az öt hajót, öt különböző tervező iroda és hajógyár készítette és csak a fő specifikációk voltak azonosak.
Bár kifejezetten azokra válaszul épültek, nem értek fel a Royal Sovereign osztállyal, sem páncélzatban, sem fegyverzetben.
A különböző hajók természetesen további problémákat okoztak, Volt ahol ikertornyokban voltak a kisebb lövegek, volt ahol barbettákban, volt ahol egyesével lövegtoronyban, hol elöl, hol hátul, hol középen voltak szárny-lövegtornyok, különféle lövegek, különféle lőszerrel, egymás hegyén-hátán, logisztikai káoszt eredményeztek és a kiképzést sem könnyítette meg, hogy nem volt két egyforma hajó az osztályban.

A furcsa franciák nem tűntek el nyomtalanul, formaviláguk vissza köszön például a Cári Haditengerészet hajóin, a Tsesarevich és a Borodino osztályokon, tekintve hogy a Tsesarevich tervei a Jauréguiberry tervein alapultak és a hajót Franciaországban építették, a Société Nouvelle des Forges et Chantiers de la Méditerranée-nél, Provanszban, a Borodino osztály hajói pedig a Tsesarevich javított, orosz gyártmányú másolatai voltak.


Végül pár kép, a Carnot:
Image
és egy szép, utószínezett fénykép, a Charles Martel:
Image
Avatar
Drotmalac
Közösségi tag
Közösségi tag
 
Hozzászólások: 1191
Csatlakozott: 2012.11.29. 10:41
Tartózkodási hely: Csemő

ElőzőKövetkező

Vissza: Beszélgetősarok

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


cron